HUSRB/1602/42/0073
Női társadalmi vállalkozások
a vidéki térségekben
WOMEN-TO-SAVE
A projektről
A projekt háttere

A hátárterületeken élő lakosság összetett társadalmi és gazdasági körülményei, illetve különösen a vidéki területeken élő nők helyzete egyesített fellépést kíván annak érdekében, hogy a régió növekedése és versenyképessége fejlődjön. Ez megvalósítható, ha a régióban élők klaszterekbe tömörülve, együttesen lépnek fel a hagyományos, illetve online piacon. A szegénység, illetve anyagi nélküliség a vidéki Szerbia mindennapjait képezi. A szegénység a népesség 38,4%-át, anyagi nélkülözés pedig a lakosság 35%-át érinti. A munkavállalók fele a mezőgazdaságban foglalkoztatott, családi gazdaságok formájában. A vidéki nők helyzete Szerbiában és Magyarországon eddig nem került a figyelem középpontjába. Ha ezek a nők megfelelő képzést, motivációt és segítséget kapnának levendulatermesztő klaszterek alakítása céljából, akkor nagyobb mértékű társadalmi egyenlőséget, illetve gazdasági függetlenséget érhetnének el mind maguknak, mind pedig családjaik számára. A zombori Szociális Munka Központjának (Sombor Centre for social work) adatai alapján 2.213 főt tesz ki (a 43.500 lakos közül) azon vidéki nők száma, akik szociális segélyben részesülnek. A projekt tevékenységei rájuk helyezik a hangsúlyt, különös figyelemmel a zombori térség 601 családjára, ahol egyedülálló nő a családfenntartó, illetve arra a 307 családra, amely az eltartott gyermekek után támogatásra jogosult. A projekt fókuszába tehát összesen 988 olyan család tartozik, amely valamilyen formában szociális támogatásban részesül vidéki településeken. A határok menti térség területeinek túlnyomó része olyan talajösszetétellel és tulajdonságokkal rendelkezik, amelyek teljes mértékben alkalmassá teszik levendulatermesztésre. A zombori Mezőgazdasági Szakértői Csoport (ESS) által az egész Nyugat-Bácska Régión elvégzett kutatás szerint a terület 96%-a alkalmas levendulatermesztésre. A termőföld a levendula 186 fajának igényeivel kerül párosításra. A magyar partner tudással, tapasztalattal és szakértelemmel fogja ellátni a Szerb Levendulatermesztő Klasztert (SLGC). Másrészt pedig Zombor városa tapasztalattal rendelkezik a területén élő nők mezőgazdasági vállalkozásaival kapcsolatban, ez pedig egy ideális partnerré teszi a projekt szempontjából.

Probléma, kihívások

A vidéki közösségekben élő nők alkotják az ottani közösségek gerincét. Helyzetüket súlyosbítja a társadalmi elismerés és a lehetőségeik kiaknázásának általános hiánya. A férfiak és nők közt meglévő egyenlőtlenségek, úgy, mint a forrásokhoz, foglalkoztatáshoz és jövedelmező tevékenységekhez, oktatáshoz és a közélethez való hozzáférés a nők helyzetét különösen sebezhetővé teszi. Pozíciójukat emellett más tényezők is súlyosbítják, mint az általános átalakulások, a vidéki elszegényedés, a migráció és privatizáció, ezzel pedig különösen nehéz helyzetbe kerülnek. A projekttevékenységek elsősorban a társadalmi problémákat célozzák meg. A fentiekre tekintettel a projekt tevékenységei elsősorban a társadalmi problémák megoldását szolgálják. Ennek eszköze a nemi egyenlőség hangsúlyozása és a határmenti régióban élő nők társadalmi szerepvállalásának és vállalatfejlesztési céljainak támogatása. Ez vállalkozói és mezőgazdasági készségeik fejlesztésével érhető el, melyeket tréningeken, együttműködéseken, információcserén keresztül, illetve tudás- és tapasztalatszerzéssel sajátíthatnak el. Ezáltal a régió egészében összehangolt társadalmi és gazdasági fejlődés jöhet létre, amelynek alapja a már meglévő természeti erőforrások fenntartható felhasználása. A határ menti régióban élő nők helyzetének javítása a Szerb Levendulatermesztő Klaszterrel (SLGC) való fejlesztés során egy valódi lehetőséget kínál a kedvezőtlen helyzetű társadalmi csoport számára. Az ilyen és ehhez hasonló klaszterek szerveződése a termelt jövedelmekhez való hozzáférés következtében lehetőséget nyújt az együttes erővel való fellépésre, amely mellett számos egyéb kedvező hatással is bír. A klaszterek szerveződése során a női vállalkozók produktívabban tevékenykedhetnek, hiszen hozzáférnek olyan forrásokhoz is, mint a beszállítók, az információk és a technológia. Szerb Levendulatermesztő Klaszter tagjai emellett profitálhatnak a közös marketingből, a különböző kiállításokon való részvételből és a termékük márkavédelméből is. A tagok továbbá profitálhatnak a szakismeret átadásából is, amely az innováció egy forrását teremti meg. Mindez pedig egy robbanásszerű innovációt jelent a mezőgazdaságban, mivel a különálló termesztők összefogásával és új termékek, illetve szolgáltatások bevezetésével fokozza a gazdasági együttműködést a természeti erőforrások fenntartható felhasználásával, tudástranszfer segítségével.

Célcsoportok

A projekt célcsoportjához a legsebezhetőbb társadalmi csoport tartozik, amely magába foglalja a Nyugat-Bácska Régió (WBR) és Bács-Kiskun megye területén élő vidéki nőket. Zombor város területén (CoS) 85.903 lakos él, melyek közül 41.500 él a városban és 43.500 a várost körülvevő 15 faluban. Az átlagos egy főre jutó jövedelem 20%-kal alacsonyabb, mint az átlagos jövedelem a Szerb Köztársaságban. A zombori munkaügyi központ összesen 8,287 pénzügyi segélyben részesülőt tart számon. Közülük 45%-uk él a városban és 55%-uk falvakban. A társadalmilag kiszolgáltatottak a falvakban 4.522 főt tesznek ki, amellyel a teljes vidéki lakosság 10%-át teszik ki (a 18 év alatti korosztályban összesen 2.196 kedvezményezett, 18 és 26 év közt 933 fő, 26-65 év közt 4.809 fő, 65 évtől idősebbek közt pedig 349 fő ez a szám). Különösen veszélyeztetettek azok a szociális támogatásban részesülők, akik falvakban élnek, számuk 2.213 fő. Zombor város vidéki területén 627 egyszülős család van, 601 édesanya gyermekekkel és 26 édesapa gyermekeivel, amelyekben összesen 941 gyermek él. Tudatában annak, hogy a vidéki nők nem alkotnak homogén csoportot és hogy több szempontból különbözőek, mint például a társadalmi osztályuk, koruk, családi állapotuk, az etnikai hovatartozásuk és vallásuk, a toborzás célul tűzi ki azt, hogy e különbségeket és sokszínűséget vegye figyelembe, miközben tekintettel lesz a különösen sebezhetőkre is, mint a roma, a fogyatékossággal élő, a gyermeküket egyedül nevelő, vagy a nemi erőszakot átélt nőkre. Továbbá, a projekt csapata meg fog bizonyosodni arról, hogy a résztvevők az élet minden területéről kerüljenek kiválasztásra a határon átnyúló területekről, a régió demográfiai sokszínűségét figyelembe véve. A határterületen élő kiterjedt vidéki lakosság potenciálisan kedvezményezett, hiszen az egész közösség profitálhat a kedvezőbb szocio-gazdasági körülményekből, amelyet ez a projekt fog megteremteni a vidéki nőknek, az új agráripari készségek átadásával és fokozott foglalkoztatási esélyekkel.

Várt végtermékek, eredmények és azok tartóssága

A vidéki területeken élő nők társadalmi vállalkozásának fejlesztését célzó tanulmány lesz kidolgozva. Emellett a Nyugat-Bácskai régió (WBR) vidéki területeiről egy mezőgazdasági adatbázis, illetve az egyes földterületekről egy, azok minőségét és levendulatermesztésre való alkalmasságukat vizsgáló tanulmány fog létrejönni. A képzési tantervek is kidolgozásra kerülnek olyan kurzusokkal, amelyek a társadalmi vállalkozás, a gazdasági tervezés, az innovatív mezőgazdasági termelés, levendulatermesztés, mezőgazdasági gazdálkodás és marketing témaköreit érintik összesen legfeljebb 180 nőnek a Nyugat-Bácskai régió (WBR) 4 településéről. Megalapításra kerül a Szerb Levendulatermesztő Klaszter, mint társadalmi vállalkozás, amelyen keresztül a nők többsége képessé válik arra, hogy új „puha” és „kemény” készségeket sajátítson el, fejlődjön szakmai tekintetben, tapasztalatot cseréljen és segítsen egymásnak a levendulaszedés- és feldolgozás során. Ezen tevékenységek robbanásszerű innovációt testesítenek meg, mivel a levendulatermesztés alulról induló kezdeményezés, mely során csak apró termékeny földterületek és egyéni termelők állnak rendelkezésre. Ezeket aztán egyesítve új termékek és szolgáltatások kerülnek bevezetésre és a magyar partner tudásával és szakértelmével, melynek köszönhetően piacra tudnak kerülni. Összesen 50 fő a Szerb Levendulatermesztő Klaszterből fog minimum 5 hektár területen levendulát termeszteni. Mivel körülbelül 10.000 és 12.000 közti levendula palánta szükséges hektáronként, így összesen 60.000 levendula palánta kerül megvásárlásra és elültetésre a projekt adott aktivitásának megfelelően. A levendula feldolgozásához szükséges felszerelés, illetve két mobil főzde a levendulaolaj előállítása céljából is megvásárlásra fog kerülni, amelyeket a klaszter tagjai használhatnak. A klaszter tagjai számára üzleti csereportált is kifejlesztünk és működtetünk. A portál a Szerb Levendulatermesztő Klasztert, a mezőgazdasági ipart, a levendulatermesztést és annak termékeit fogja népszerűsíteni. Tudatában annak, hogy a levendula élettartama akár 15 év is lehet, és hogy a nők minden szükséges tudást és készséget el fognak sajátítani, és hogy minden levendulafeldolgozáshoz szükséges felszerelés beszerzésre fog kerülni, az eredmények tartóssága biztosítottnak tekinthető.

A projekt hozadékai

A vidéki nők társadalmi helyzetének megerősítése, amely erősíti a nők önállóságát, döntéshozó készségét és társadalmi szabadságát, pozitív hatással van a nemi szerepekre, úgy a család, mint pedig a társadalom szintjén. A régióban élő vidéki nők a projekt által szert tesznek olyan készségekre, tudásra, a klaszteren belüli többi nővel, illetve szakértővel való kapcsolattartás és partnerség által, amivel felvértezve bátorítva és megerősítve lesznek abban, hogy társadalmi helyzetüket, életminőségüket, illetve a bennük rejlő vezetői és döntéshozó készségeket ki tudják aknázni. Ezáltal ki mernek lépni az elszigeteltségből, láthatatlanságból és végső soron egyenlő és értékes tagjai lehetnek a közösségnek, önmagukat pedig versenyképessé és sikeressé tehetik üzleti törekvéseikben. A nők gazdasági szerepvállalásának erősítése társadalmi változáshoz fog vezetni. A határon átnyúló területek széleskörű vidéki lakossága is profitálni fog a projektből, mind társadalmilag, mind gazdaságilag. Társadalmi szempontból a demokrácia alapelvei és az esélyegyenlőség is javul, ha a vidéki területeken élő nőket támogatják és lehetőséget adnak számukra, hogy leküzdjék a hátrányos helyzetű és őket korlátozó társadalmi pozícióikat, amelyek a nemi sztereotípiákban és a diszkriminációban gyökereznek. Ezáltal a társadalom egyenlőbbé válik. Gazdasági szempontból a közösség is profitálni fog a növekő bevételekből, illetve a nagyobb egyenlőségből és a termékek, illetve szolgáltatások sokszínűségéből. A teljes termelékenység növekszik, ha a nőknek hozzáférésük van a gazdasági inputokhoz, illetve a szükséges tudáshoz, ami által a vidéki fejlődés fenntarthatóbbá és hatékonnyá válik a határterületeken. A határ mindkét oldalán élő nőkkel való együttműködés során közös, határon átnyúló cserekörnyezet alakul ki, gazdasági és kulturális tekintetben is, amelyből az egész közösség és a nők is részesülnek. Mivel a levendula egy környezetbarát növény, hiszen nem igényel kémiai védelmet és műtrágya nélkül is boldogul, az egész régió nyer a levendulatermesztéssel ökológiai értelemben is.

Módszertan

A projekt egy, a vidéki nők társadalmi vállalkozásának fejlesztését célzó tanulmánnyal kezdődik. Ezzel egy időben, A Nyugat-Bácskai Régió (WBR) mezőgazdasági területeit felölelő adatbázis kerül megalapításra, egyidőben egy elemzéssel, amely az egyes parcellák földminőségét és a levendulatermesztésre való alkalmasságát vizsgálja. Ezt követően egy képzési tanterv kerül kidolgozásra, amelynek kurzusai a társadalmi vállalkozás, a gazdasági tervezés, klaszteralapítás, innovatív mezőgazdasági termelés és levendulatermesztés témaköreit fedik. A Szerb Levendulatermesztő Klaszter is meg fog alakulni, olyan kétnyelvű üzleti portállal egyetemben, amely elősegíti az üzleti cseréket a klaszteren belül. Ez a legjobb módja annak, hogy a vidéki területeken élő nők egymással összeköttetésben legyenek, hiszen túlnyomórészt elszigetelt területeken élnek, rossz minőségű közlekedési infrastruktúrával. A projekt legelejétől kezdve a Szerb Levendulatermelő Klasztert és tagjait szakértő mentorok fogják támogatni a projektgazda (vezető kedvezményezett) és a többi partner (B1, B2 és B3) által a klaszter bejegyzésének folyamatában, a szerb jog pénzügyi szabályozásait, illetve az üzleti eljárásmódokat illetően. Egyúttal pedig legalább 60.000 levendulapalánta kerül megvásárlásra és elültetésre 5 hektár földterületen. A projektgazda (vezető kedvezményezett) szerződést köt mindegyik SLCG taggal, előírva a tagok azon kötelességét, hogy a Projekt eltervezett tevékenységei befejezésétől számított 10 éven belül nem változtathatják meg a projektben részvevő föld mezőgazdasági rendeltetését. Ezen tevékenységekkel együtt folyamatos, intenzív és sokoldalú nyilvánosság fogja követni a projektet, amely az egyik legfontosabb eszköze annak, hogy a vidéken élő nők hátrányos helyzetét javítsák. A projekt kivitelezésének megszervezése a partnerek közt olyan módon kerül felosztásra, hogy az összhangban legyen minden tag szaktudásával és tapasztalatával. A magyar partner (B3) a levendula termesztéssel kapcsolatos tudását adja át, illetve egy tanulmányi látogatást szervez a klaszter tagjai részére. A zombori partner (B2) tapasztalattal rendelkezik a női mezőgazdasági vállalkozások területén, a másik partner (B1) pedig a sebezhető csoportokra szakosodott, a projektgazda (vezető kedvezményezett) pedig a projektmenedzsment, illetve a klaszter létrehozásáért lesz felelős.

Határon átnyúló hatások

A projektet a partnerek közösen dolgozzák ki, beleértve a megvalósítást és a résztvevőket is. Habár minden partnernek megvannak a saját, fő kötelezettségei, a projekt ennek ellenére egy közös törekvés, amely során a partnerek együttműködnek az összes tevékenységben, az ötletek cseréjében, a bevált gyakorlatokban és az egyedülálló módszerek kidolgozásában. Ezek a két oldalt közelebb hozzák egymáshoz olyan, egységes és összehangolt környezetet létrehozva, amellyel a határon átnyúló együttműködés zökkenőmentessé és természetessé válik. A hosszútávú, határon átnyúló együttműködést a Szerb Levendulatermesztő Klaszter (SLGC) alapítása és fejlesztése, illetve a klaszter tagok részére kétnyelvű üzleti portál biztosítása jelenti. A határon átnyúló együttműködés további szempontjai közé tartozik a magyar partner tudásának és szakértelmének átadása az SLGC tagok számára az agrárvállalkozás és levendulatermesztés területéről, úgy, mint hosszútávú együttműködés a magyar partnerrel a növénytermesztés és a levendulafeldolgozás területén. Az együttműködés elmélyül az EU piacaihoz való együttes megközelítésekkel, illetve a vállalkozói kiállításokon (expókon) való közös megjelenéssekkel. A vidéken élő nők mind fizikailag, mind pedig virtuálisan is találkoznak, annak érdekében, hogy tanulhassanak, új készségeket sajátíthassanak el, együttműködhessenek és tapasztalatot cserélhessenek. Emellett szükség esetén egymás segítségére lehetnek a levendulaszedés során is, mindez pedig meg fogja erősíteni őket, elősegíti a nemi egyenjogúságot a határon átnyúló területeken és hatással lesz az egész régió fenntartható gazdasági fejlődésére is. A folyamatos kommunikáció és információáramlás a régióban élő nők közt elősegíti egymás kultúrájának, identitásának és életmódjának megismerését, amely egy jobb életminőséghez vezethet a határ mindkét oldalán. A projekt során minden lehető erőfeszítés meg lesz téve annak érdekében, hogy a tevékenységek szerb és magyar nyelven is megvalósuljanak. Ez a közös érdekek, perspektívák és jövőbeli célok érzetének elősegítését szolgálja, emellett pedig népszerűsíti a határokon átnyúló kulturális, társadalmi és nemi egyenlőségi témaköröket, mint közös értékeket.

Hozzájárulás a programstratégiákához és a horizontális célkitűzésekhez

A vidéki nők összehozása tréninggel, együttműködést segítő eseményekkel, az SLGC megalakításával és kétnyelvű üzleti csereportállal egy összehangolt fejlődéshez fog vezetni a régión belül, mivel fokozza a gazdasági együttműködést a természeti erőforrások fenntartható felhasználásával (már meglévő termőföld az udvarokban és kertekben, illetve a levendula környezetbarát mivolta, amely nem igényel kémiai védelmet). Mindezen tevékenységek elősegítik a társasági vállalkozás fejlődését és ezáltal kiaknázzák a régióban rejlő növekedési adottságokat és munkáltatói potenciált a levendulafeldolgozás új, környezetbarát technológiáinak fejlesztésével és adaptálásával. A fent említett tényezők mind jelentős mértékben hozzájárulnak a hosszútávra tervezett programstratégiához és a program általános célkitűzéseihez, különösen a „a régió harmonizált fejlesztése és intenzív együttműködés a mezőgazdasági földterület hosszú távú fenntartható felhasználása, természeti erőforrása révén”. A meghatározott, általános cél elérése érdekében ez a projekt konkrét célt fog támogatni, amely „a társadalmi vállalkozás növekedési képességeinek megerősítése új technológiák, termékek és szolgáltatások fejlesztése és adaptálása révén, különös tekintettel a levendulaolaj és más melléktermékek előállítására és feldolgozására” elnevezésű célként szerepel. Együttes erőkre támaszkodva ezek a nők új készségeket sajátíthatnak el, fejleszthetik vállalkozásukat, felvehetik a kapcsolatot más emberekkel és ötleteket cserélhetnek, amely társadalmilag függetlenebbé és értékes erőforrássá teheti őket. A termékek és szolgáltatások diverzifikációja a határon átnyúló területeken jobb életminőséget biztosít és lecsökkenti a határ izoláló hatásait. A projekttevékenységek elősegítik a társadalmi változást a vidéki nők társadalmi szerepeinek előlendítésével és a merev, hagyományos értékek eltörlésével. Mivel a levendula egy környezetbarát növény, amelynek nincs szüksége kémiai védelemre és az élettartamának köszönhetően akár 12 évig nyújthat melléktermékeket, a régió fenntartható fejlődésre való feltételei a projekten keresztül biztosítottak.

A projekt összhangja az EU esélyegyenlőséggel kapcsolatos horizontális politikájával

A vidéki területeken élő nők számos nehézséggel néznek szembe, amelyek arra késztetik őket, hogy hátrányos társadalmi státuszokat töltsenek be. Helyzetük nemi alapú sztereotipizálással, illetve burkolt és nyílt diszkriminációval terhelt, amely korlátozza őket abban, hogy kiteljesedjenek magánéletükben és karrierjükben, otthonaikban és a nyilvánosságban. Minden projekttevékenység, a tervezési és végrehajtási szakaszokban összhangban van az Európai Unió diszkriminációellenes politikájával, az Európa 2020-szal, a Lisszaboni Szerződéssel (6-os cikkely), az Amszterdami Szerződéssel (13-as cikkely). Ezen dokumentumok nyújtják az esélyegyenlőség, illetve a diszkrimináció elleni intézkedések alapelveit, amelyeket a projekt közvetlenül tartalmaz. A projekt célja elérésével - amely a kedvező környezet megteremtése a vidéki nők képességeinek és foglalkoztatási lehetőségeinek kiaknázására - segíteni fogja a határ menti régió minden nemzetét és vallását. A projekt külön figyelmet szentel a társadalmilag sebezhető nők munkaképességének növelésére, de a projekttevékenységek nyitottak a női lakosság többi részére is. A résztvevők tiszta és igazságos kritériumok alapján kerülnek kiválasztásra az esélyegyenlőség és megkülönböztetésmentesség elveinek figyelembevételével. A projekttel kapcsolatos kommunikáció - ideértve a pályázati felhívást - három nyelvű lesz (szerb, magyar, angol), annak érdekében, hogy a határ menti közösségekben élő állampolgárok többsége megérthesse azt és adott esetben részt vehessen. Ezen projekt folyamán a Szerb Levendulatermesztő Klaszter (SLGC), mint egyfajta társadalmi vállalkozás kerül megalakításra, amely vállalkozási szellemet és önálló vállalkozói tevékenységet fog népszerűsíteni a vidéki nők közt. A projektben résztvevők nyilvános és előre kidolgozott kritériumok alapján kerülnek kiválasztásra a vidéki nők közül. Egy világos és igazságos kritériumrendszer kialakításával a projektcsapat megbizonyosodik arról, hogy a kiválasztott résztvevők a határ menti régió minden részéről bekerüljenek, ezzel figyelembe véve a régió demográfiai sokszínűségét.

A projekt összhangja az EU fenntartható fejlődés politikájával

A levendula egy környezetbarát növény, mivel nem igényel kémiai védelmet vagy műtrágyát. Ennek következményeként a fokozott levendulatermesztés kevesebb kémiai szennyezést idézhet elő az egész régióban, javítja ezáltal a levegő minőségét. Másodsorban a levendulafeldolgozás során a környezetbarát, tiszta és zöld technológiák felhasználásával a termékek környezetbarátok és mindenféle célra (orvosi, kozmetikai, aromaterápiás stb.) felhasználhatók lesznek. A környezetbarát technológiák és levendulatermesztési módszerek használata elősegíti a környezeti fenntarthatóságot és a fenntartható fejlődést az egész régió számára. A levendula évelő növény lévén akár 15, sőt 18 évet is túlél az otthoni kertekben. Ezen tulajdonság nagyszerű erőforrás-hatékonyságot és a befektetett tőke fenntarthatóságát mutatja, hiszen az egyszer befektetett tőke a hitelesített palántákba és a feldolgozáshoz kapcsolódó kellékekbe sok éven keresztül hasznot hozhat. Továbbá a termőföldvizsgálat gondoskodik arról, hogy a haszonnövények megfelelő talajon nőjenek és ne károsítsák a környezetet. A projekt keretein belül elsajátított innovatív mezőgazdasági ismereteken felül a projektben résztvevő nők tréninget is kapnak, azzal a céllal, hogy képessé váljanak a mezőgazdasági eszközök használatára és fel tudják dolgozni a levendulát a további értékesítés céljából, amely őket gazdasági szempontból függetlenné és értékes erőforrássá teszi, továbbá álláslehetőségeket nyújt, illetve sokszínűvé teszi a termékek és szolgáltatások színvonalát a határ menti területeken. Ez hozzájárul a kiválasztott területeken élő vidéki nők társadalmi megbélyegzésének csökkentéséhez, jobb életminőséget és fenntartható társadalmi, gazdasági és kulturális növekedést és fejlődést fog hozni az egész határmenti területen. A projekt során a csoport tagjai videókonferenciát is segítségül fognak hívni, az utazás csökkentése érdekében. A projekttevékenységekkel és kommunikációval kapcsolatos összes információ elektronikus úton kerül tárolásra, hogy azok környezetre való hatása minimálisra csökkenjen. A projektmenedzsment arra fog törekedni, hogy újrahasznosított papírt használjon azon esetekben, amikor nyomtatott példányra is szükség van.

Együttműködés más politikákkal, programokkal és projektekkel

Más, ezen projekthez kapcsolható kezdeményezés a “Közös logisztika kidolgozása a vezetői szakmai továbbképzéshez a határ menti régió vállalkozásának fejlesztése érdekében” és a „Kézfogás - magyar és szerb szakképzési és felnőttképzési rendszerek fejlesztése kompetenciaalapú képzési tevékenységek révén” elnevezésű projektek. Szintén ide tartozik a „Határmenti üzleti tanácsadó hálózat (CrossBorder Business Advisor Network - ADVISOR NET The project)”, illetve az „Üzleti kapcsolatok a vidéki területeken élő nők körében (Business Linkages Among Women Living in Rural Areas)” elnevezésű projektek. A projekt továbbá összhangban van az EU Duna régióra irányuló uniós stratégiájával (9.sz. kiemelt terület „Befektetés az emberekbe és képességekbe”) és Cselekvési Tervével, különösen azon részekkel, amelyek hangsúlyozzák a továbbtanulás, a tréningek és az együttműködés fontosságát különös tekintettel az elmaradt vidéki területekre és a marginalizált társadalmi csoportokra, amelyek közül egyet a vidéki nők képviselnek. A projekt emellett összhangban van a nemrég létrehozott „Vajdaságban élő vidéki nők gazdasági megerősítésére vonatkozó tartományi stratégia (Provincial Strategy for the Economic Empowerment of Rural Women of Vojvodina)” projekttel, illetve annak Cselekvési Tervével. A Cselekvési Terv kiváltképpen hangsúlyozza a kutatási, illetve tréning tevékenységeket és a nők vállalkozásainak támogatását. Emellett összhangban van a „A vidéki fejlesztés stratégiái Magyarországon és Szerbiában (Strategies for Rural Development in SRB and HU)”, illetve a „Bács-Kiskun Megyei fejlesztési program Magyarországon (Bács-Kiskun District Development Programme's in Hungary)” projektekkel. A projekt emellett megfelel az EU stratégiáknak és irányelveknek (Stratégiai szerepvállalás a nemek közötti egyenlőségért, az EU Duna régióra irányuló uniós stratégiájával, az Európa 2020-szal és az Európai Foglalkoztatási Stratégiával). A projekt továbbá összhangban van az EU vidékfejlesztési programjainak keretrendszerével és prioritásaival is. Ezek közé tartozik a tudástranszfer ösztönzése, az innováció a mezőgazdaságban és a vidéki területeken, a társadalmi befogadás ösztönzése, a szegénység csökkentése és a gazdasági fejlődés a vidéki területeken. A projekt továbbá összhangban van az „A nőkkel szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetések (diszkrimináció) minden formájának kiküszöböléséről Egyezménnyel” is, amely különös figyelmet szentel a vidéki nők helyzetére (14.-es cikk).

Innovatív jelleg

Habár a nők manapság már számos program elismert résztvevői, illetve különböző kezdeményezések és politikák alakultak társadalmilag hátrányos helyzetük horzontális és vertikális módon való fejlesztésére, a vidéki nők ritkán kerülnek kitüntetett figyelembe, ezáltal a társadalom kirekeszti őket. Helyzetük sajátossága a vidéki társadalmakban gyakran elhanyagolt, amin változtatni kell, különösen olyan, túlnyomórészt vidékies társadalmakban, mint Magyarország és Szerbia. A projekt arra törekszik, hogy olyan bátor és innovatív lépéseket tegyen ezirányba nemcsak Magyarországon és Szerbiában, hanem a régió többi országában, vagy azon túl is. Az innovatív tevékenységek és módszerek, úgy, mint az elért eredmények bevált gyakorlatokká válhatnak, amelyek példái más régiók és kultúrák számára is hasznosak lehetnek. A klaszter – azaz a szociális vállalkozás megalapítása társadalmi vállalkozás formájában - képessé teszi a határ menti régióban élő vidéki nőket arra, hogy együttműködjenek és segítsenek egymásnak, tudást és tapasztalatot cseréljenek, és ez már önmagában is egy innovatív tevékenység. Mivel a célcsoportba tartozó nők általában elszigetelt területeken élnek elmaradt tömegközlekedési infrastruktúrával, így a modern kommunikáció nyújtja a legjobb módját annak, hogy kapcsolatba kerüljenek egymással. Egy innovatív, kétnyelvű, vállalkozások közti csereportál kerül kifejlesztésre a klaszter tagjai számára, az IKT eszközök használatának innovatív megközelítéseként. A portál egy kooperációt támogató virtuális közösségi felület lesz a nők számára, ahol megtárgyalhatják a felmerülő problémákat és segítséget, illetve tanácsot kérhetnek a levendulatermesztéssel kapcsolatban, emellett pedig híreket, üzleti terveket és marketingötleteket stb. is megoszthatnak egymással. Ez lehetőséget nyújt számukra a modern kommunikációs technológiában való elmélyülésre, amely egyre inkább az üzleti tevékenységek legelterjedtebb módjává válik. Ez a nők elszigeteltségét nem csak nemzeti szinten, hanem nemzetközi és interregionális szinten is csökkenteni fogja.

Fenntarthatóság és a projekteredmények hasznosítása

A projekt fenntarthatósága és az egyik legfőbb jellegzetessége a Szerb Levendulatermesztési Klaszter (SLGC) megalapítása, amely a női vállalkozókat arra sarkallja, hogy a levendulatermesztés iránt érdeklődővé váljanak, és abban részt vegyenek. A klaszter a projekt lezárulása után is létezni fog, a levendulatermesztő és feldolgozó vidéki nők közti kooperáció eszközeként és a levendulából előállított termékek bevételéből fog finanszírozásra kerülni. Zombor városa, mint a szervezet alapítója garantálja a társadalmi vállalkozásként működő klaszter szakmai, pénzügyi és szervezeti fenntarthatóságát. A Szerb Levendulatermesztési Klaszteren (SLGC) kívül a kétnyelvű weboldal is megmarad és gondozva lesz a tagok számára a projekt lezárulta után is. Az online adatbázissal rendelkező portálban is benne rejlik a potenciál, hogy a határterületeken kívül is felkeltse a levendulatermesztés iránt érdeklődők figyelmét Magyarországon, Szerbiában vagy a régióban máshol is. Ez a projekteredmények fenntarthatóságának egy elengedhetetlen garanciája lesz. Mivel a levendula egy évelő növény akár 15 éves élettartammal, az egyszeri palántákba és felszerelésekbe történő befektetés hozadéka sok éven keresztül kiaknázható lesz. Ezzel együtt pedig a vidéki nők oktatásába befektetett tőke is sok hasznot fog hozni még évek múltán is. A nők a Szerb Levendulatermesztő Klaszter (SLGC) tagjai számára fenntartott weboldalon keresztül taníthatják egymást azon témákban, amelyekről a projekt során ők is ismereteket szereztek (társadalmi vállalkozás, üzleti tervezés, innovatív mezőgazdasági termelés), így szélesítve a klaszter hálózatát és azon előnyöket, amiket a csoportosulás nyújt. Ezen tevékenységek biztosítják a fenntarthatóságot és alkalmasak arra, hogy a projekt eredményeiből hosszú éveken át profitálhassanak. Az projekteredmények hasznosításának egy módja a projekt végrehajtása során összegyűlt tapasztalatok átruházása az egész határ menti régióra, más mezőgazdasági haszonnövényre vagy a vidéki területek más ágazataira is.

Multiplikátorhatás

A projekt nagyszerű potenciált hordoz magában úgy az expanzió, mint pedig a replikáció tekintetében. Mivel a projekt innovatívnak számít több szempontból is és egyedi példát mutat annak tekintetében, hogy miként lehet a vidéken élő nők helyzetén javítani, mások is érdekeltté válhatnak annak lemásolására. Ennek céljából a projekttevékenységek és kutatások eredményei nyilvánosak és népszerűsítve lesznek, amelyekhez javaslatok fognak tartozni a további tevékenységek és intézkedések megvalósítása céljából. A vidéki nők klaszteren keresztül való összefogása más mezőgazdasági ágazatokra is kibővíthető, mint például a biotermesztésre vagy bármely más ágazatra, amelyre igény vagy érdeklődés van. A határ menti régió földjének mennyisége és minősége lehetőséget nyújt számos más törekvésre is. Továbbá a weboldalhoz köthető tevékenységek is számottevő multiplikátorhatással fognak rendelkezni. Mivel a weboldal az idő múlásával óhatatlanul is nőni fog, számos kapcsolat fog kiépülni a határ mindkét oldalán élő nők között a határ menti területeken. A köztük szájról szájra terjedő információk, a bevált gyakorlatok a projekt lefolyása alatt, és a levendulatermesztés jövedelmezősége más vidéki nőket is arra fogja ösztönözni, hogy csatlakozzanak a Szerb Levendulatermesztési Klaszterhez (SLGC), vagy saját klasztert alapítsanak, annak érdekében, hogy saját igényeik és affinitásaik érvényesülhessenek. Talán még a Szerb Levendulatermesztési Klaszter (SLGC) is kooperációt folytathatna az újonnan létrejövő klaszterekkel, akár a tapasztalatcsere, vagy pedig a piacon való közös megjelenés és termékek forgalmazása tekintetében. Így vagy úgy, a projekttevékenységek előmozdítják a társadalmi vállalkozás intézményét a határ mindkét oldalán élő nők körében, emellett fokozzák az önfoglalkoztatást és hozzájárulnak a gazdasági szerepvállalásuk növeléséhez. A vidéki nők gazdasági szerepeinek megerősítése előbb vagy utóbb az egész régió gazdaságát erősíti.

Kockázatkezelés (lehetséges belső és külső korlátozó tényezők és azok megoldásai)

A legfőbb belső kockázat és lehetséges akadály, amellyel a program szembenézhet az, hogy a vidéki nők nem mutatnak érdeklődést az együttműködés iránt. A hosszú ideje változatlan életmódjuk miatt esetlegesen ellenállást tanúsíthatnak minden olyan változtatás felé, amely a napi rutinjuk megváltoztatását célozza. Ennek számos oka lehet, például a változástól való félelem, a motiváció hiánya, nem hisznek a projekt jó szándékában, vagy a férj hozzá nem járulása… Ez azzal oldható fel, ha felhívjuk a figyelmüket azokra az eredményekre, amelyek nemcsak az ő életükre lesznek pozitív hatással, hanem amelyekből az egész közösségük profitálhat. Azzal, hogy a projektről annyi információt szolgáltatunk nekik, amennyire csak szükségük van, meggyőzhetők lesznek, hogy a projekt célja a társadalmi és gazdasági életben való felzárkóztatásuk és segítésük. Ezen kockázat mérséklését célzó másik mechanizmus az intenzív tájékoztató kampány, amelyet az összes partnerünk biztosít. Habár a fent említett belső kockázat lehetséges, azonban nem túl valószínű, ugyanis korábbi kutatások alátámasztották, hogy a nők nagyon is szívesen kooperálnak egymással, alakítanak ki hálózatokat, és aktívan részt vesznek az új készségek elsajátításában, amennyiben lehetőségük van rá. Annak figyelembevételével, hogy a projekt során, a vidéken élő nők által elsajátított tudás vonzó és szükséges, és hogy a levendulatermesztés gazdaságilag bizonyítottan életképes, és hogy alacsony, szinte jelentéktelen befektetést igényel, a kockázat elhanyagolható. Egy másik, lehetséges kockázat a klaszteralakítással kapcsolatos esetleges negatív hozzáállás a politika irányából. Ez a kockázat is leküzdhető, amennyiben a projektről minden szükséges információ elérhető. Emellett fontos az is, hogy tisztában legyenek azzal, mennyire pozitív hatással van a projekt a vidéki nőkre és a vidéki közösségekre. A levendulapalánták vagy a levendula-feldolgozó felszerelések rossz kiválasztása is lehet kockázatforrás, azonban igen valószínűtlen, mivel a legképzettebb szakértők kerülnek bevonásra a palánta kiválasztásakor annak érdekében, hogy alkalmas legyen a régió éghajlatán való termesztésre.

Megosztás
Keresés